Amit a passzívház építésről tudni kell-GrEnBu

Klímavédelem és passzívház


A passzívház építési költségei csak csekély mértékben haladják meg a hagyományos
családi házakét, az energiaárak várható növekedését tekintve pedig
mindez elenyésző, villámgyorsan megtérülő befektetés.
Az az elképzelés, hogy éghajlatunkon hagyományos fűtés nélküli lakások
épüljenek, lenyűgöző, és 
valós hozzájárulást jelent a jövőt biztosító és környezetkímélő fejlődéshez.

Jelenleg a Földet mintegy 6 milliárd ember népesíti be. 
Ebből csak 1 milliárd

él jólétben, mégis ez az egyhatod rész egymaga felelős közel a teljes energiaés

nyersanyagfogyasztásért. 
Csak annyit tételezzünk fel, hogy a Föld népessége

stagnál ezen a hatmilliárdos szinten, miközben a jóléti szint megháromszorozódik,

tehát ezzel együtt a szükségletek is háromszorosára nőnek! 
Tekintve

ökoszisztémánk már most riasztó állapotát az évente visszatérő „évszázados"

katasztrófákkal, a szükségletek tényleges megháromszorozódása

aligha lehetséges. 

A sürgős cselekvés tehát elkerülhetetlen! 

Vagy korlátozzuk

a jólét növekedését, amit természetesen senki sem tekint ténylegesen

járható útnak, vagy más utakat találunk.

A működési elv

Ki ne ismerné a napenergia passzív hasznosulását? 

A napon álló autó még

télen is kellemes hőmérsékletűre melegszik. 

Ugyanezt az elvet használja ki

a passzívház is. Az autó hátránya, hogy később nagyon hamar ismét kihűl.

Ezzel szemben a passzívháznál megfelelő módszerek alkalmazásával

a kihűlés minimálisra csökkenthető. 

A vastag hőszigetelés a termoszhoz hasonlóan

a házon belül tartja az ingyen termelődő energiát.

A termoszhoz képest annyi a különbség, hogy a házat lakják is. 

Mindez

annyit jelent, hogy minden benne tartózkodó személy, minden egyes felkapcsolt

villanyégő, bekapcsolt mosógép, tévé vagy számítógép, esetleg működő

gázrózsa hőt ad át a helyiségek levegőjének. 

A hagyományos házakban

folyamatosan akkora mennyiségű hő vész el, hogy ezek a hőforrások lényegében

észre sem vevődnek és nagyon csekélynek tűnnek, azonban ha tíz-húsz

ember egyszerre tartózkodik a nappaliban, már érzékelhetővé válik a fűtőhatás.

Passzívház esetén, ahogyan a termosznál is, annyira csekély a hőveszteség,

hogy az ilyen jellegű hőforrások igen komoly szerephez jutnak.

Rögtön jöhet az ellenvetés, hogy ha termoszban lakunk, akkor valahonnan

friss levegőre is szükségünk van! 
Pontosan. 

Éppen ezért a passzívházakat

szellőzőberendezéssel látják el. 

Ezeket semmiképpen sem szabad összekeverni

a klímaberendezésekkel! 

Az egyszerű szellőztetőberendezéseket már

ismerhetjük: ilyen a konyhai páraelszívó vagy az ablaktalan fürdőszobák és

vécék ventilátora. 

Annyi a különbség, hogy a passzívház szellőztetőkészüléke

valamivel pontosabb kialakítású, hiszen enélkül a termosznak egyszerűen

hiányozna a teteje, és így kihűlne a tartalma. 

Ezért az elszívott levegő átadja

hőtartalmát a beáramló levegőnek.

Ez a talán kissé egyszerű, de mindenképpen találó leírás szemléletesen

összefoglalja a passzívházak működési elvét.